Koronavírus miatti adóváltozások napról napra

Koronavírus miatti adóváltozások napról napra

Egy újabb kormányrendelet, amely részben tartalmaz információkat a pár napja bejelentett gazdaságvédelmi akciótervből.

1 . Bővítették  a Szochó adó kedvezmény és a dolgozói járulék kedvezményt (csak SZJA és 7000 Ft egbizt vonása) a következő TEÁOR-okra:


„o) növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30),
p) egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19),
q) egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29),
r) dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22),
s) dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76),
t) vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70),
u) desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01),
v) szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02),
w) sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05) és
x) szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21).”

Vannak részletszabályok is a fenti tevékenységekre, elkezdtük kivizsgálni kiknek jár az ügyfeleink közül.:

(15) A  (10)  bekezdés s)  pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az  (1)–(7)  bekezdés szerinti rendelkezések, ha a  tevékenységet végző a  (10)  bekezdés s)  pontjában szereplő tevékenységek közül kizárólag  dísznövény kiskereskedelemmel foglalkozik.
(16) A  (10)  bekezdés t)  pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az  (1)–(7)  bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 50. § (2) bekezdés f) pontjának.
(17) A  (10)  bekezdés u)  pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az  (1)–(7)  bekezdés szerinti rendelkezések, ha az  általa gyártott ital a  szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az  1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II.  melléklet 6. vagy
9. pontja szerinti szeszes ital.

2. Sokak által várt bértámogatás szabályai

munkavállaló és  munkaadó együttes kérelmére a munkavállaló részére nyújt támogatást. A kormányhivatalhoz kell benyújtani a kérelmet.

Feltételek:

a) a munkavállaló
aa) ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,
ab) a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és

ac) nem tölti a felmondási idejét,


b) a munkaadó
ba) a  vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett
munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében, (csökkentett munkaidő: a  veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú)
bb) a  támogatás iránti kérelmében bemutatja a  csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a  veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a  gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,
bc) a  bb)  ponttal összefüggésben munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,
bd) legalább hat hónapja működik, és
be) a  vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a  kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában,

c) a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került.


3. § (1) A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg. A támogatás hónapokban állapítható meg.
(2) A támogatás időtartama három hónap.
(3) A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka. – TEHÁT: amennyire lecsökken a dolgozó munkaideje azt egészíti a kormány 70 %-ban. Pl 8 órából 6 órás munkaválló lesz, akkor a kieső 2 órára jutó nettó bérének a 70%-át fizeti az állam.
(4) A  támogatás havi összegének meghatározásakor a  maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a  kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.
(5) A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra.
(6) A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.
(7) A támogatás köztehermentes.
4. § (1) A munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével vállalja, hogy
a) csökkentett munkaidőben,
b) a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára.  (egyéni fejlesztési idő:
a  munkavállaló a  munkaköréhez, vagy a  munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó  fejlesztés érdekében mentesül a  csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól)
(2) A munkavállaló a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja
a)
a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, és
b)
azt, hogy a  kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a  támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a  csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek
c) azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.


(3) A munkaadó a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja
a) a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig,
b) azt, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor,
és
c) azt, hogy az  együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a  támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,d) azt, hogy a  támogatással együtt a  munkabér összege a  támogatás időtartama alatt eléri a  munkavállaló távolléti díját,
e) azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.

További részletek a kormányrendeletben.

3. TAGGYŰLÉSEK, KÖZGYŰLÉSEK SZABÁLYAI

Többek között szó esik a jogi személyek taggyűlésének tartásáról.  A beszámoló közzé tételére vonatkozó szeptember 30 as határidőről még nincs közzé téve információ.

Egyrészt arról ír, hogy a vészhelyzet ellenére a dötnéshozó szerv ugyanúgy működhet , ha erre lehetőség van pl: egyszemélyes vállalkozások esetében, vagy szűk család tagok esetén, akik egyébként is egy háztartásban élnek.

Egyéb esetben

A jogi személy döntéshozó szervének
a) ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével tartható meg, vagy
b) határozathozatalára – ha a  jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az  ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet, akkor is, ha a  jogi személy létesítő okirata e  lehetőségekről és annak feltételeiről nem, vagy e  rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik.

A fentiek a következő szabályok megtartásával kell, hogy lezajlódjanak:

a) a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető [Ptk. 3:17.  § (3)  bekezdés], és a  határozattervezetét a taggal közölni kell,
b) elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlétre vonatkozóan
ba) meg kell határozni az  igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, és
bb) ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját,
c) ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén
ca) a szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani,
cb) a Ptk. 3:20. § (2) és (4) bekezdését alkalmazni kell,
cc) a tag a  döntéshozó szerv ülésének összehívását vagy az  elektronikus hírközlő eszköz útján való megtartását nem kezdeményezheti,
cd) a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a  tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a  szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat, és
ce) a tag a szavazatát a 7. §-ban meghatározott módon is megküldheti.


(2) A jogi személy felügyelőbizottsága tagjának és a  jogi személy állandó könyvvizsgálójának tájékoztatására és a döntéshozó szerv ülésén való részvételére a tagokkal azonos módon kerül sor.


(3) A jogi személy erre kijelölt vezető tisztségviselője vezeti le a döntéshozó szerv ülését és készíti el a döntéshozó szerv ülésének jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is. Jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. A jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá.


(4) A jogi személy ügyvezetése köteles – a  rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével – megtenni mindent annak érdekében, hogy a  tagok a  döntéshozatallal összefüggő, az  (1)  bekezdés szerinti tájékoztatást és okiratokat megkapják, valamint, hogy a meghozott döntésekről tájékoztatást kapjanak.

Ha a 3. § (3) bekezdésében meghatározott eset nem áll fenn, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról és a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben – a  (2)  bekezdésben meghatározott korlátozásokkal – a jogi személy ügyvezetése határoz.

DE:
(2) A jogi személy ügyvezetése
a) a jogi személy létesítő okiratát nem módosíthatja, kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van szükség,
b) a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet,
c) a jogi személy átalakulását, egyesülését vagy szétválását nem határozhatja el és folyamatban lévő átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban a  döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésben nem dönthet,
d) korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság esetén a jegyzett tőke leszállításáról nem dönthet,
e) pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról csak akkor dönthet, ha az  a  tagok jogi személyben fennálló részesedése mértékét nem érinti és a pótbefizetésre vagy egyéb befizetésre kötelezettek ehhez előzetesen írásban hozzájárulnak.


(3) Az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság ügyvezetése az  (1)  bekezdésben meghatározott ügyekben csak akkor dönthet, ha a döntéshozatalra előzetesen felhatalmazást kapott az állami tulajdonostól vagy a tulajdonosi joggyakorlótól és a (4) bekezdésben meghatározott feltétel is teljesül.


(4) A jogi személy ügyvezetése az (1) bekezdés szerinti döntést csak akkor hozhat, ha a szavazatok 25%-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a  döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a  szavazatok 51%-át elérő mértékben a  határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak, ha a  jogi személynek a  Ptk.  szerinti
többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tagja van, akkor e  tag az  előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben nem tiltakozik.

(5) A számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálata elvégezhető akkor is, ha beszámolóról az  (1)  bekezdés alapján a  jogi személy ügyvezetése határoz. Ha a  jogi személynél felügyelőbizottság működik, a  jogi személy ügyvezetése a beszámolóról a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.

Egyéb részletszabályok is szerepelnek a rendeletben, igyekeztem a leglényegesebbeket kiemelni.

4. Kutatók fejlesztők bértámogatása

A kutató-fejlesztő tevékenséget végző munkavállalók bértámogatásáról és ennek pályázatáról is írnak. 

Támogatást  nyújt a  tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 3.  § 15.  pontja szerinti kutató-fejlesztőt (a továbbiakban: munkavállaló) foglalkoztató – kivéve költségvetési szerv – munkáltató (a továbbiakban: munkáltató) kérelmére. Tudtommal ilyen ügyfelem nincs, de ha valkiben felmerül a támogatás lehetősége, kérem keressen és átbeszéljük a részleteket.

5. A munkatörvény könyvét érintő változások:

(1) A  koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali  intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet]  6. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.)  azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet elrendelhet.
(2) A  munkáltató e  rendelet hatályba lépését megelőzően elrendelt munkaidőkeretet az  (1)  bekezdésben foglalt  időtartamra meghosszabbíthatja.
(3) Az  Mt. 99.  §-ában, valamint az  Mt. 104–106.  §-ában foglaltaktól eltérni nem lehet, mely nem érinti az  Mt. 135.  §

(4) bekezdésében foglalt eltérési lehetőséget.
(4) Az  e  rendeletben foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e  rendelet hatályának tartama  alatt alkalmazni nem lehet.

https://magyarkozlony.hu/     71. szám.

No Comments

Sorry, the comment form is closed at this time.